Jön a digitális jegybankpénz?
Sanghajban találkozott Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és Gongsheng Pan, a Kínai Népi Bank vezetője, ahol a két ország jegybankjai közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről született megállapodás. A tárgyalások középpontjában a digitális pénzügyi megoldások és a jegybanki szintű digitális valuták (CBDC) jövője állt.
A megbeszélések során a felek hangsúlyozták, hogy a globális gazdasági bizonytalanság idején különösen felértékelődik a keleti pénzügyi kapcsolatok szerepe. A magyar jegybankelnök szerint Kína nemcsak gazdasági partnerként, hanem technológiai szövetségesként is fontos szereplő lehet Magyarország számára, különösen a digitális pénzügyi rendszerek és a kiberbiztonság területén.
„A jelenlegi geopolitikai környezetben elengedhetetlen, hogy olyan partnerekkel működjünk együtt, akik hozzájárulhatnak pénzügyi stabilitásunkhoz és technológiai fejlődésünkhöz” – fogalmazott Varga Mihály az eseményt követően.
Digitális valuta Magyarországon? Egyre valószínűbb
A megállapodás nem tért ki konkrét lépésekre a digitális jegybankpénzek kapcsán, ám a közös célként megfogalmazott technológiai együttműködés alapján komolyan felmerül a lehetősége annak, hogy Magyarország is saját CBDC bevezetésén dolgozik – vagy legalábbis komolyan vizsgálja annak lehetőségét.
A Magyar Nemzeti Bank már korábban is jelezte nyitottságát a digitális jegybankpénz koncepciója felé. Egy 2022-es szakmai anyagukban részletesen elemezték a CBDC-k lehetséges előnyeit, például azt, hogy egy ilyen rendszer másodpercenként akár százezer tranzakció lebonyolítására is képes lehet, és technikailag könnyen skálázható. A dokumentumban az is szerepelt, hogy a jegybanki digitális valuta hatékony védelmet nyújthat a kriptovalutákhoz kapcsolódó csalásokkal szemben.
A kontroll és az adatvédelem határán
Miközben a CBDC-k kétségtelenül technológiai előrelépést jelentenek, a szakértők egy része arra figyelmeztet, hogy ezek az eszközök a felhasználói szabadság kárára is válhatnak. Egy központi bank által kibocsátott digitális valuta ugyanis teljes rálátást biztosíthat az államnak a polgárok pénzügyi mozgásaira – és adott esetben akár azok szabályozására is lehetőséget ad.
Különösen aggasztónak tartják ezt a lehetőséget olyan politikai környezetekben, ahol gyenge a demokratikus kontroll vagy nincs megfelelő intézményi ellensúly. Ott a digitális pénzrendszerek könnyen válhatnak az állami megfigyelés eszközévé, háttérbe szorítva a készpénzt és a decentralizált fizetési formákat.
A most aláírt megállapodás egyértelmű jelzés arra, hogy Magyarország figyelmet fordít a digitális pénzügyi technológiák fejlődésére – és ebben Kínát stratégiai partnernek tekinti. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd a magyar lakosság és gazdaság számára, az a következő évek egyik kulcskérdése lehet.
